Aranyosi Péter, Kovács András Péter
Dumaszínház est
Dumaszínház est
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2015. október 22. csütörtök, 20:00
Aranyosi Péter:
Tankmániás légpuska-tulajdonos, aki volt már akasztott ember is, persze csak viccből. Elszánt Diósgyőr-szurkoló, közönségszervező, a Rádiókabaré munkatársa, az Esti Showder dizájncenter-felelőse, poén-gyáros, a Wekerle-telep egyetlen rúdtánc-idomárja. Borostás tanárember, noha csak hallgatóként látott katedrát. Komolytalan családapa. A számítógépes stratégiai játékok és a stand-up fellépések olykor napokra is elszólítják a gyermekei mellől. Vele van az erő, de érzi, nem jelent jót halottas kocsival érkezni az APEH-be. A Kabinet Rt. buli- és tömegzenekar jobb keze, az ember, aki bosszút forral a saját édesanyja ellen.
Kovács András Péter:
Földön járó művész, realista álmodozó. Az ember, akit a sors és Litkai Gergely is humoristának szánt.
Senki nem tudja nála több nyelven elmondani a híres idézetet: Luke, én vagyok az apád!.
Jogász-világból érkezett, közönségből nősült, legújabb hobbija az építkezés. Rendkívül jó kapcsolatban van a GPS-ével, szívesen dolgozik kávéházban és feltétlenül bízik a stand-up comedy jövőjében. Kidolgozta a színpadi humor Evolúciós elméletét, majd elmerült az MLM rendszerű vállalatok bugyraiban, amiről később annyit mondott: Multigáz.
Turkált már a Médialom-ban, többedmagával felfedezte A Föld 99 legkevésbé ismert csodáját, de Munkaügyekben is ő az egyik illetékes.
Humorfesztivál-győztes, Karinthy-gyűrűvel elismert humorista, az első hazai Roastégetőmestere, örökmozgó, munkamániás családapa, basszusgitáros és szájharmonikás zenész egy személyben. A magyar humor hobbitja, a Showder Klub humor-koordinátora.
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
Vespro di Pasqua – ilyen című alkotást hiába is keresne Claudio Monteverdi (1567–1643) műjegyzékében a zenehallgató. Megtalálja viszont legjelentősebb egyházzenei művét, a Vespro della Beata Verginét (A boldogságos Szűz vecsernyéjét), amely minden idők legszebb és legnagyobb szabású liturgikus kompozícióinak egyike.
Ebben a romantikus-bűnös korban az egyik mulató, az Arizona sarkában egy titokzatos néni üldögél. Senki nem tudja az igazi nevét, se azt, hogy ki volt ő korábban, mielőtt befészkelte magát az egyik sarokba. Szívesen mesél annak, aki leül mellé – történeteiből pedig kibomlik az a hőskor, amikor a mutatványosoknak, színészeknek, énekesnőknek, táncosnőknek, kabaréhősöknek szóló tapsviharban alakult ki a máig világhíres pesti éjszakai élet. A színdarabot ráadásul az eredeti Arizona mulató falai között játsszuk. A falak pedig mindenre emlékeznek…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!