Unico Wilhelm van Wassenaer:
4. (G-dúr) concerto
Charles Avison:
5. (d-moll) concerto grosso
Georg Friedrich Händel:
Silete venti, HWV 242
Tomaso Albinoni:
d-moll oboaverseny, Op. 9. No. 2.
Georg Friedrich Händel:
3. (e-moll) concerto grosso
Piangero la sorte mia – ária
Da tempeste il legno infranto – ária
Malin Christensson (szoprán)
művészeti vezető: Jonathan Cohen
barokk gesztika: Sigrid T’Hooft
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2018. február 27. kedd, 19:45
A fiatal Jonathan Cohen szenvedélyesen szereti a kamarazenét. Barokk koncertjén olaszos vibrálás, szépség, fények, energikus futamok és egy csodálatos szoprán hang várja a közönséget, utóbbi egyenesen Svédországból.
„Némelyik elviselhető, van köztük átlagos és egészen vacak is.” Ma a közönség épp az ellenkezőjét gondolja Wassenaer olaszos hangulatú, szépséget sugárzó Concerti Armonici sorozatáról. A befolyásos holland diplomata megtiltotta, hogy alkotásai valaha is megjelenjenek a neve alatt, ezért 1980-ig Pergolesinek és Carlo Ricciottinak tulajdonították őket.
Charles Avison írta az első angol nyelvű zenekritikát, született az életéről színdarab, elneveztek róla zenekart és könyvtárt is. Legismertebb darabjai concerto grossói, amelyek az olasz Domenico Scarlatti műveiből táplálkoznak. Koncertjeinken a különös atmoszférájú 5. concerto grosso hallható – ahogy megszólalnak a hegedűk, azonnal egy szenvedélyes olasz filmben érezzük magunkat.
A hangverseny első fele egy Händel-motettával zárul 1707-ből: a virtuóz szoprán hangot igénylő Silete ventit a svéd Malin Christensson énekli. A koncert második részében két drámai Kleopátra-áriát is hallhatunk tőle a szerző Julius Caesar Egyiptomban című operájából barokk mozdulatokkal, sminkkel és jelmezzel.
Tomaso Albinoni munkássága azért különös, mert az itáliai szerző csak kedvtelésből komponált, nem állt kapcsolatban kora zeneszerzőivel. Versenyművei közül egyértelműen a 2. oboaverseny, annak is a lassú tétele a legismertebb.
A boldog futamok után Händel különös zamatú 3. concerto grossója sötét hangulatú melankóliát csempész a programba, de az olaszos stílustól ekkor sem távolodunk el.
A Láncreakció Vajda Katalin drámája, amely az atombomba feltalálásának körülményeit vizsgálja, és középpontjába Szilárd Leó, a zseniális magyar fizikus alakját állítja. A mű egy rendhagyó, erkölcsi értelemben vett „tárgyalás” formájában idézi meg a 20. század egyik legmeghatározóbb történelmi pillanatát, miközben színre lépnek azok a tudósok is – köztük Albert Einstein és Werner Heisenberg –, akik döntéseikkel és felismeréseikkel alapvetően formálták az emberiség sorsát. A darab feszült, intellektuálisan izgalmas és gondolatébresztő szöveg, amely történelmi események színre vitelével a jelen számára is érvényes kérdéseket vet fel.
Ez a jubileumi előadás nem egyszerűen levelek gyűjteménye, hanem egy színház lüktető emlékezete. Legendás színészek, rendezők, igazgatók és egykori társulati tagok személyes sorain keresztül rajzolódik ki a Vígszínház több mint egy évszázados története.
Kálmán Imre egyik legnépszerűbb operettjében Marica grófnő kétségbeesett útkeresését követhetjük nyomon, ahogyan a szerelem elől menekülve, egy új szerelmet talál. A birtokosnő már unja a társaságbeli férfiakat, így egy kitalált, képzeletbeli vőlegénnyel riasztja el kérőit. Így sem menekülhet: megismerkedik birtokának gazdatisztjével, a tönkrement Tasziló gróffal, aki álnéven húga kelengyéjére gyűjt. A történet egyre bonyolódik, a dallamok pedig egyre édesebbek: minden adott egy remek, szövevényes szerelmi szállal átfont operetthez.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
