Próbatermi vendégség - Kamarazenei bérlet/2
Műsor:
Dvořak: Terzetto, op.74
Webern: Lassú tétel
Mozart: g-moll vonósötös, K. 516
R. Strauss: Szimfónia fúvóshangszerekre
több
Jegyvásárlás
Program
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2012. január 14. szombat, 19:30
Négy stílusból válogatott a Próbatermi vendégség sorozat második estjének házigazdája, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója, Kocsis Zoltán. Mozart g-moll kvintettje, amely a híres, 'nagy' g-moll szimfónia sötét, melankolikus világával rokon, a kamarazene-irodalom egyik csúcsa. Éppen száz évvel későbbi Antonín Dvořák 1887-ben komponált, különös hangszer-összeállítású, valódi basszus hangszer nélküli Terzettója, amely szintén érett kori alkotás, a nagyszerű VII. és a VIII. szimfóniák között keletkezett.
A korszakok kapcsolódását jelzi, hogy a koncerttermekbe utat nem talált, tizenkétfokú, strukturalista műveiről ismert Anton Webern még Brahmsra emlékeztető, tetszetős romantikus stílusban írta meg azt a zenét 1905-ben, amely csak rendkívül későn, halála húsz évvel, 1965-ben után jelent meg Lassú tétel (Langsamer Satz) címmel – ezt is hallhatjuk a zenekar nagyszerű muzsikusainak a tolmácsolásában. Richard Strausstól szintén egy olyan kompozíció került a műsorba, amely szinte soha nem csendül fel a nyilvánosság előtt, hiszen a német zeneszerzőnek legtöbbször szimfonikus költeményeit, dalait, operáit játsszák. A Szimfónia három nagyszabású, fúvósegyüttesre írott alkotásainak egyike.
A második világháború után néhány héttel, 1945 júniusában befejezett alkotás alcíme – Vidám műhely – különösen cseng, de a nyolcvanegy éves zeneszerző az egy-két évvel korábbi Első szonatinára utal vissza vele, amelyet még nagybetegen komponált, ellenben ezt már egészségesen. A mű ajánlása 'az isteni Mozartnak' szól, 'egy hálatelt élet végén'.
A korszakok kapcsolódását jelzi, hogy a koncerttermekbe utat nem talált, tizenkétfokú, strukturalista műveiről ismert Anton Webern még Brahmsra emlékeztető, tetszetős romantikus stílusban írta meg azt a zenét 1905-ben, amely csak rendkívül későn, halála húsz évvel, 1965-ben után jelent meg Lassú tétel (Langsamer Satz) címmel – ezt is hallhatjuk a zenekar nagyszerű muzsikusainak a tolmácsolásában. Richard Strausstól szintén egy olyan kompozíció került a műsorba, amely szinte soha nem csendül fel a nyilvánosság előtt, hiszen a német zeneszerzőnek legtöbbször szimfonikus költeményeit, dalait, operáit játsszák. A Szimfónia három nagyszabású, fúvósegyüttesre írott alkotásainak egyike.
A második világháború után néhány héttel, 1945 júniusában befejezett alkotás alcíme – Vidám műhely – különösen cseng, de a nyolcvanegy éves zeneszerző az egy-két évvel korábbi Első szonatinára utal vissza vele, amelyet még nagybetegen komponált, ellenben ezt már egészségesen. A mű ajánlása 'az isteni Mozartnak' szól, 'egy hálatelt élet végén'.
Ajánlatunk
Eleinte minden világos, ki kinek a kicsodája, ám közbeszól a kémia, meg egy tudálékos szexuálpszichológus..
Mozart csillapíthatatlanul szerelmes volt az életbe. Jöhetett minden, ami „bűnös”: bor, kártya, biliárd. Szenvedélye a zenei ornamentikákban is kifejeződött: burjánzó acciaccaturák, trillák, mások által nem próbált kadenciák, kromatikus futamok. De vágyakozásának legfőbb tárgyai mégiscsak a nők voltak. Remekművei közül nem egyet ajánlott kifejezetten egyik vagy másik szerelmének, akik örök életűvé váltak a hozzájuk írt koncert- és operaáriákban.
vendégelőadás Akropolis Táncszínház jubileumi gálaműsor Bemutató a Szegedi Nemzeti Színházban: 2026. június 7.
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!