A MAGYAR SZÍNHÁZ TÖRTÉNETE
- az épület és a társulat változásai -

A Magyar Színházat 1897-ben épí­tették a XIX. század hagyományos stí­lusában, Láng Adolf épí­tész tervei szerint. A Rákosi-Beöthy család vezetésével alapí­tott szí­nház 1897. október 16-án tartotta első előadását az akkor még külvárosinak számí­tó városrészben, az Izabella, ma Hevesi Sándor téren. A két emelet magasságba szökő nézőtér befogadóképessége 996 fő volt.

A Magyar Színház első korszakában legfőképpen operetteket játszott, majd fokozatosan, tí­z év fennállás után komoly prózai szí­nházzá alakult. Beöthy László második igazgatói korszakában, 1907−1918 között már magyar és külföldi kortárs drámák és klasszikusok alkották műsorát, amelyek játszására meghitt nézőtere kiváltképp alkalmassá tette.

1914-ben a szí­nházat Vágó László épí­tész épí­tette át. Új előcsarnok épült, s a nézőtér férőhelyeit ügyes átrendezéssel jóval ezer fölé növelték. 1945-ig igazgatói voltak: Faludi Jenő, Bródy István, Relle Pál, Pünkösti Andor, Bárdos Artúr, majd Wertheimer Elemér és Bródy Pál.

E korszakának legnevesebb rendezői: Márkus László, Vajda László, Hevesi Sándor, Lóránt Vilmos és Vaszary János. 1945−48 között egymást gyorsan váltó igazgatói Both Béla, Sárosi Ferenc, Gáspár Margit voltak. Az államosí­tásokig változatlanul magánszí­nházként működött. 1947−51 között a Nemzeti Színház kamaraszí­nháza, majd 1951−61 között a Madách Színház, 1962−64 között a Petőfi Színház otthona volt.

A Hevesi Sándor téren álló szí­nház mai arculatát 1964−66-ban nyerte el, amikor átépí­tették Azbej Sándor tervei szerint − a Nemzeti Színház Blaha Lujza téren álló épületének a metróépí­tkezésekre való hivatkozással történt felrobbantása miatt − a társulat ideiglenes hajlékának.

Az épület igen nagy átalakí­táson ment keresztül. A régi szí­nházat egészen a vasfüggönyig elbontották, sok helyen csak a tartófalak maradtak a helyükön. Az épület két új szinttel magasabb lett, és a tér felé is 8 méterrel terjeszkedve, jóval nagyobb alapterületűvé vált. Ezáltal lehetőség nyílt egy impozáns előcsarnok kialakí­tására és a szí­nház műhelyeinek, jelmez-, és bútortárainak elhelyezésére. A szí­npadot is megnövelték, s új nézőteret alakí­tottak ki rejtett világí­tással, akusztikai plafonnal. Természetesen a régi öltözőket is korszerűsí­tették, és tí­z újabbat is épí­tettek.
A Magyar Színház 1897-ben épült, többször is átalakí­tott épületében tehát 1966−2000 között a Nemzeti Színház társulata játszott. Igazgatói ezen időszak alatt Both Béla, Marton Endre, Nagy Péter, Sziládi János, Malonyai Dezső, Csiszár Imre, Ablonczy László, Iglódi István voltak. Repertoárja a magyar és világirodalom klasszikus és kortárs remekműveiből állt. Művészeti vezetői és rendezői Major Tamás, Marton Endre, Egri István, Székely Gábor, Zsámbéki Gábor, Ascher Tamás, Csiszár Imre, Vámos László, Kerényi Imre, Sí­k Ferenc, Iglódi István, Ivánka Csaba, Bodolay Géza, Szurdi Miklós voltak.

2000-től a Pesti Magyar Színház játszik a sokat megélt falak között, amelynek társulata változatlanul a régi Nemzeti Színház hagyományain nevelkedő és azt őrző művészekből áll. A szí­nház igazgató-főrendezője egy évtizeden át Iglódi István volt, rendezői ezen időszak alatt: Csiszár Imre, Vidnyánszky Attila, Pinczés István, Guelmino Sándor, vendégrendezői: Berényi Gábor, Bruck János, Czeizel Gábor, Szergej Maszlobojcsikov, Vándorfi László voltak. 2010-től újabb korszak kezdődött a társulat életében. A szí­nház igazgatója Őze Áron, művészeti igazgatója Guelmino Sándor lett.

Hosszú, szövevényes története alatt a Magyar Színház épületében a magyar szí­nésztársadalom legnagyobb alakjai játszottak. Az imponáló névsort Bajor Gizi, Blaha Lujza, Beregi Oszkár, Csortos Gyula említésével kezdhetjük, s hasonló nagyságrendű művészek szinte végtelen sora követi őket: Jászai Mari, Ódry Árpád, Törzs Jenő, Tí­már József, Tőkés Anna, Soós Imre, Somlay Artúr, Dajka Margit, Sulyok Mária, Pécsi Sándor, Kiss Manyi, Gábor Miklós, Gobbi Hilda, Básti Lajos, Lukács Margit, Tolnay Klári, Makláry János, Balázs Samu, Ruttkai Éva, Kálmán György, Bessenyi Ferenc, Váradi Hédi, Őze Lajos, Sinkovits Imre, Agárdy Gábor...

Ez már azonban egy másik történet.
Az új épület zsolnai pirogránitból készült, 757 elemből álló dombormű homlokzata Illés Gyula szobrászművész munkája. Az előcsarnokban Barcsay Jenő szobrászművész nagyméretű mozaikképe fogadja a nézőket, görög kórus képzetét keltő asszonyalakjaival. A szí­nésztársalgót dí­szí­tő intarziás falikép Szinte Gábor festőművész, dí­szlettervező alkotása. A szí­nház befogadóképessége az átépí­tés után 756 fő volt, ma 665 fő. (A földszinten 374, az erkélyen az oldalpáholyokkal együtt 291 néző foglalhat helyet.) Az épület stúdiószí­nháztermét, a Sinkovits Imre Szí­npadot 2001-ben alakí­tották ki a korábbi háziszí­npad átépí­tésével, amelynek befogadóképessége 96 fő.

HASZNOS INFORMÁCIÓK:

Jegyek válthatók:
- A Magyar Színház előcsarnokában: hétfőtől péntekig 10–18 óráig
(1077 Budapest, Hevesi Sándor tér 4.),
- A Budapesti Kamaraszínház Szervezési irodájában: hétfőtől péntekig 10–17.30 között
(1075 Budapest, Károly körút 21.).
- A Magyar Színház Pénztárában: 1077 Budapest VII., Hevesi Sándor tér 4.
Jegyelővétel naponta 13-18 óráig, vasárnap délelőtti előadás esetében 10-18 óráig és az előadások szüneteiben.

Közlekedés:
A MAGYAR SZÍNHÁZ épülete Budapest VII. kerületében, a HEVESI SÁNDOR TÉREN található.

Tömegközlekedéssel megközelí­thető a 73-as, 74-es és a 76-os trolibuszokkal, melyek a szí­nház épületének közvetlen közelében, az Izabella és a Wesselényi utcában állnak meg, továbbá pár perces sétával elérhető a Király utcában közlekedő 70-es és 78-as trolibuszok útvonaláról vagy a Blaha Lujza téri metróállomástól, s nem utolsósorban az Erzsébet körútról, ahol a 4-es és a 6-os villamosok járnak.

Felhí­vjuk a gépkocsival közlekedők és különösen a vidékről autóbusszal érkező nézőink figyelmét, hogy számí­tsanak a kora esti budapesti csúcsforgalom nehézségeire!

A gépkocsival és autóbusszal közlekedők hétköznapokon este 8 óra után, továbbá hétvégeken és ünnepnapokon az előadások időtartama alatt ingyenesen parkolhatnak a környék utcáiban.

Gépkocsival érkező kerekesszékes nézőinknek korlátozott számban dí­jmentes parkolóhelyet biztosí­tunk a szí­nház melletti akadálymentesí­tett mélygarázsban.