A Szegedi Szabadtéri Játékok hazánk legnagyobb befogadóképességű és legjelentősebb szabadtéri színházi fesztiválja.1931. június 13-án tartották az első előadást a Fogadalmi Templom előtt, ezt követően a szabadtéri produkciók minden év nyarán Szeged fő kulturális eseményét jelentették. Évente közel hetvenezer embert ejt ámulatba a varázslatos atmoszférájú színházi eseménysorozat. Az előadások idejére a színház szerelmesei megtöltik a várost, valódi, nyüzsgő fesztiválhangulatot varázsolva ezzel a mediterrán hangulatú szegedi estékbe. A csodálatos helyszínt, a tizenkétezer négyzetméter alapterületű Dóm teret a velencei Szent Márk térhez szokták hasonlítani. A vállaltan népszínházi vonulatot követő rendezvénysorozat előadásai évről évre mind változatosabb képet igyekeznek nyújtani, így garantálva azt, hogy minden műfaj – operett, opera, musical, néptánc, kortárs tánc, próza – rajongója megtalálhassa a maga kedvencét a csillagtető alatt. Fülledt nyári éjszakákon valódi fesztiválhangulat uralkodik Szegeden, a színház szerelmesei csak arra várnak, hogy a nézőtéren felragyogjanak a fények.

Érdekességek a fesztiválról:

Rövid története:

A 20. század elején a szabadtéri európai rendezvények sikerei a magyar szellemi élet képviselőit hasonló indíttatású fesztiválok megszervezésére sarkallták. Magyarországon az elsők között indították útjára a nyári színházat Szegedi Szabadtéri Játékok néven.

A Játékok ötletét először 1926-ban Juhász Gyula, a szegedi költő vetette fel. A gondolatot a kulturális és politikai élet számos jeles képviselője támogatta (Kertész K. Róbert, Hevesi Sándor, Fülei-Szántho Endre, Vojnovics Géza). A főpróbára a lehetőséget a szegedi Fogadalmi Templom felszentelésére rendezett ünnepségsorozat adta 1930 őszén. Az árkádsorral körbevett templomtér kiváló akusztikájával ideális helyszínnek bizonyult a szabadtéri színielőadások megrendezésére. Az első előadásra – a Magyar Passióra, Hevesi Sándor rendezésében – 1931. június 13-án került sor.
Ezt követően a szabadtéri előadások – töretlen sikerrel – minden év nyarán Szeged fő attrakcióját jelentették.

A Magyarországon egyedülálló szabadtéri sikersorozat első felvonásának a második világháború vetett véget, 1939-ben. Az újrakezdés, 20 év kihagyás után, 1959. július 25-én következett el. Ezen az estén a Hunyadi László dallamaival kezdődött meg a Szegedi Szabadtéri Játékok második fejezete.

1994-ben a Játékok új nézőteret kapott. A teret egész évben elfoglaló lelátót, csak az előadások idejére felállított, 4000 férőhelyes mobil nézőtérrel cserélték le. A szektorokat az 1879-es szegedi nagy árvíz idején segítséget nyújtó európai fővárosokról (London, Róma, Párizs, Berlin, Brüsszel, Bécs), illetve Szeged testvérvárosairól (Darmstadt, Turku, Parma, Nizza, Szabadka, Toledo, Odessza) nevezték el.